Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Meleg Férfiak

Először szólaltak fel magyar, leszbikus anyák

Először szólaltak fel magyar, leszbikus anyák

Magyarországon szeptember 2-án történt meg először, hogy leszbikus anyák nyíltan vállalták magukat és felszólaltak a Családokat a szivárvány minden színében! elnevezésű  tüntetésen. Velük együtt voltak dühösek meleg apák, jogvédők, LMBT, gyermek- és nővédő civil szervezetek, örökbefogadó anyák. Kiálltak azért a pécsi családért, mely azért nem jöhetett létre, mert az örökbefogadásra jelentkező szülő vállalta leszbikusságát. Ezzel nem csak őket alázta meg és lehetetlenítette el a hatalom, de azt a roma kislányt is, aki az örökbefogadással biztonságos és szerető családba kerülhetett volna.

A tiltakozást a Labrisz Leszbikus Egyesület szervezte, tiltakozó nyilatkozatukat átadták az EMMI képviselőjének.

Az tüntetésen felszólaltak: Rédai Dorottya (Labrisz Egyesület), Erdélyi Tea szociológus, anya (Labrisz Egyesület), Csekő Csilla anya, Peksa Kamilla anya és Budapest Pride szervező, Tóth Krisztina költő. Herczog Mária szociológus állásfoglalását Gyárfás Anikó (Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület), a pécsi örökbefogadási ügyben érintett Molnár Adrienn levelét Szűcs Teri olvasta fel.

A beszédek külön-külön, teljes hosszukban is megnézhetőek a Labrisz oldalán.

tm

 

 

Először szólaltak fel magyar, leszbikus anyák Tovább
Melegházasság

Melegházasság

EGY HÁNYATTATOTT SORSÚ INTÉZMÉNY: BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT MAGYARORSZÁGON

Alig egy hónapja a kormány kísérletet tett arra, hogy egy törvényjavaslat módosítással a bejegyzett élettársi kapcsolatot, amit csak a melegek köthetnek házasság helyett, kisemmizze. Ekkor határoztuk el, hogy filmet forgatunk bejegyzett élettársi kapcsolatban élő, vagy ezt megkötni tervező LMBTQ emberekkel.

TÖBB MINT EGY KAPCSOLAT

rendező: Takács Mária

A legtöbben hallottak már róla, mégis kevesen tudják: mi is pontosan a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye. Az elmúlt évek politikai csatározásai sokakban azt a képzetet keltették, mintha a jogintézmény megszűnt volna, vagy a bejegyzett élettársak jogai csorbultak volna, és bár erre valóban voltak kísérletek, a bejegyzett élettársak helyzete a jogintézmény 2009-es bevezetése óta érdemben semmit sem változott.

Először is fontos leszögezni: bejegyzett élettársi kapcsolatot csak azonos nemű párok létesíthetnek, miután az Alkotmánybíróság kimondta: a különnemű párok esetén egy ilyen – a házassághoz nagyon hasonló jogintézmény – a házasság megkettőzését jelentené, ami alkotmányellenes. Ami pedig a jogokat illeti: a névviselés és a gyermekvállalás kivételével a bejegyzett élettársakra ugyanazok a jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint a házastársakra: vagyis a bejegyzett élettársak ugyanúgy kötelesek párjukat eltartani, ugyanúgy örökölnek párjuk után, ugyanazok az adókedvezmények vonatkoznak rájuk, és ugyanúgy jogosultak a különböző családtámogatásokra, mint a házastársak.

Ez ellentmondani látszik a kormánypártok hagyományos családképet középpontba állító ideológiájának. És valóban: a törvényjavaslat vitája során az akkor ellenzékben lévő FIDESZ és KDNP vehemensen tiltakoztak a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetése ellen, utóbbi kétszer is az Alkotmánybírósághoz is fordult, ám mindkétszer alul maradt. Az AB először 2008-ban mondta ki, hogy a házassághoz hasonló családjogi intézményre az azonos nemű pároknak az Alkotmányból levezethető joga van; 2010-ben pedig hogy a bevezetett jogintézmény mindenben megfelel az alkotmányos követelményeknek.

A 2010-ben kormányra került pártok azóta kettős beszédet folytatnak: a hazai közönségnek a hagyományos családformák fontosságát hangsúlyozzák (és ezt a családvédelmi törvényben, illetve annak alkotmánybírósági megsemmisítését követően az Alaptörvényben is rögzítették); nemzetközi színtéren ugyanakkor büszkén emlegetik az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatának létezését, és úgy érvelnek: az Alaptörvény azonos nemű párokat és különnemű élettársakat kizáró családfogalma egy jogi következmények nélküli üres kinyilatkoztatás.

A film befejezéséhez semmilyen forrás nem áll rendelkezésünkre.

Ha fontosnak találja ügyünket, a film további forgatását itt tudja támogatni:

Civil Művek Közművelődési Egyesület

11708001-20555715-00000000​

Ezt a 2009 óta fennálló status quo-t rúgta volna fel a kormány a májusban a költségvetési salátatörvénybe rejtett módosítása, amely egy betű megváltoztatásával üresítette volna ki a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményét. A kormány végül a módosítástól elállt, de hogy a döntés végleges vagy néhány hónap múlva újra előveszik, egyelőre nem tiszta.

A politikai viták ellenére a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye él és virul, és bár továbbra sem jellemző, hogy az azonos nemű párok tömegesen járulnánk az anyakönyvvezetők elé, a tavalyi évben 50%-kal nőtt az új bejegyzett élettársi kapcsolat létesítések száma.

A szöveget írta: Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője

Melegházasság Tovább
Nyerj jegyet a Filmhét vetítésére!

Nyerj jegyet a Filmhét vetítésére!

Játssz velünk, nyerj jegyet a 2. Magyar Filmhét vetítésére a MOM Parkba, a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrákra!

dsc_0103.JPG

                                                                                                        Fotó: Erdélyi Tea

3 kérdésre kell válaszolnod, ezeket megírni a civil.muvek@gmail.com email címre. Az első 5 helyesen válaszoló 1 db mozijegyet nyer. A válaszokat a beérkezés sorrendjében bíráljuk el.

1. Mikor készült a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák című film?

2. Mi a címe a rendező hasonló témával foglalkozó, előző dokumentumfilmjének?

3. Nevezz meg egy ismert magyar és egy ismert külföldi meleg embert (színészt, politikust, aktivistát stb.)!

A vetítés helye és ideje: MOM Park 5-ös terem, március 5. szombat, 17.10h

A válaszokat péntek éjfélig várjuk!

Nyerj jegyet a Filmhét vetítésére! Tovább
Kockás inges leszbikusok is szolidarítanak a tanárokkal

Kockás inges leszbikusok is szolidarítanak a tanárokkal

Megannyi kockás inges tanárnő sok képen. Hasonlóan néznek ki, mint a leszbikus történelem 60-as, 70-es éveiben, a fiús csajok, kockás inges butchok. Dobog a szívünk, büszkék vagyunk!

Nekünk, magyar leszbikusoknak, érdekesen kifordított, de hasonlóan elviselhetetlen az egész magyar oktatási és politikai helyzet. Kirekesztett kisebbségként mi is megszólítva éreztük magunkat. "Hagyományápoló", kockás inges leszbikus butch-nak öltözve, egyetértve a tanárok küzdelmeivel, mi is szolidarítunk ezzel a képpel:

formatfactorydsc_0233_copy_anna_jobb_oldalon.jpg

a fiatalabb (sulit épp elvégzettek) korosztályból  ők is:

fiatal_leszbikusok.jpg

a középkorú, tanáripályaelhagyó (vajonmér') korosztályból ők is:

20160219_214025_resized.jpg

Fotók: Szabó Judit Erzsébet

Összeállítás: Labrisz Leszbikus Egyesület kockás inges műhelye

Kockás inges leszbikusok is szolidarítanak a tanárokkal Tovább
Béla vagyok, meddig érsz rá?

Béla vagyok, meddig érsz rá?

Még 2015. júliusában mutattuk be a Meleg Férfiak, Hideg Diktatúrák című interjúkötetet az Uránia Filmszínházban, Pesten. Jordán Tamás színművész nem csak felolvasott a riportokból, mesélt és kérdezett is. A megjelent interjúalanyok pedig válaszoltak.

Béla vagyok, meddig érsz rá? Tovább
Amerikás magyar

Amerikás magyar

Fegyver nélkül szolgált a vasfüggöny mellett, évekkel később disszidált, Amerikában táncolt és vendéglátózott, apja temetésére "hontalan" útlevéllel jött haza.
Videós interjú Molnár Tiborral, a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák című könyvünk egyik szereplőjével.

A Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák című könyv megvásárolható az Írók Boltjában, Pesten; a Bagolyfészek Antikváriumban, Pécsett ill. megrendelhető a bookline-on.

 

Amerikás magyar Tovább
Hajléktalan, nem egy Alain Delon

Hajléktalan, nem egy Alain Delon

A magyar tánczenei élet kiváló ismerője, számos énekesnőnek barátja. A szórakoztató iparban kezdte, sokáig postásként is dolgozott, most hajléktalan. Kari egész életében rejtőzködött, jelenleg civil önkéntesként kezdi megtalálni saját közegét. Videóinterjú archívumunkban Kulcsár Károlyt mutatjuk be.

Az interjú szerkesztett változata a Meleg Férfiak, Hideg Diktatúrák című könyvben olvasható. Kapható az Írók Boltjában, Budapesten valamint Pécsett a Bagolyfészek Antikváriumban, Szegeden a Grand Caféban, online a bookline-on.

 

Hajléktalan, nem egy Alain Delon Tovább
Egy bombázó voltam, ezt ki merem mondani!

Egy bombázó voltam, ezt ki merem mondani!

Karády Győzy nagy családban, de nehéz körülmények között élt. Homoszexualitása felvállalásában barátok is segítették. Megbecsült vasutas, kiváló nagybácsi. A Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák projekt teljes videóinterjúit folyamatosan adjuk közre.

 

A Győzyvel készült interjú szerkesztett változata a Meleg Férfiak, Hideg Diktatúrák című könyvben olvasható. Kapható Pesten az Írók boltjában, Pécsett a Bagolyfészek antikváriumban, Szegeden a Grand Caféban, valamint online megrendelhető a bookline-on.

Egy bombázó voltam, ezt ki merem mondani! Tovább
Névházasság magyar állampolgárságért

Névházasság magyar állampolgárságért

Láner László (59) a rendszerváltozás előtt egyik meleg barátja kérésére megnősült. Névházasságot kötött egy sikeres erdélyi színésznővel. A "feleség" 1989 után kapta meg a magyar állampolgárságot az anyaországtól. Nem szívesen adták.

felesegevel_velenceben_kicsi.jpg

Velencében (fotó: Takács Bencze Gábor)

K: Említetted az esküvőnél a volt feleséged. Mikor volt ő a feleséged?

L: Ez egy névházasság volt, hogy ő átjöhessen Romániából. Ez még a Ceaușescu-idő volt; nem lehetett Romániából átjönni. Őneki volt egy meleg barátja, aki jóban volt az én itteni meleg barátommal: így boronáltak össze minket. Az, hogy ez véletlenül egy nagyon-nagyon mély barátsággá alakult, nem volt benne a pakliban. Úgy volt, hogy ő átjön, majd megkapja az állampolgárságot, aztán mi nem is látjuk többet egymást. De nem így alakult, szerencsére, mert annyira szorossá vált a kapcsolat, hogy énnekem két házasságom volt az életemben. Az egyikben hozzámentem, a másikban pedig ő volt a tanúm. Vagy mondhatnám úgy is, hogy egyszer egy nőhöz, aztán egy férfihoz.

Már eleve úgy kezdődött ez a kapcsolat, hogy nem volt semmi titok. Átmentem Romániába, ott leültünk a konyhában, és hajnalig beszélgettünk, jól berúgtunk; akkor mindent elmondtunk egymásnak. Neki különlegesen tragikus élete volt – szóval ez is egy véletlen, a sorsnak egy ajándéka, hogy egy névkapcsolatból ilyen barátság tud kialakulni. Ő is abszolút családtag, és bár vidéken lakik, ő is minden családi ünnepen meg karácsonykor mindig itt van. Van a volt barátom, a volt feleségem, a mostani barátom, az anyám, a nővérem, az ő húga, úgyhogy így áll össze ez a választott család.

csaladi_ebed_karacsonykor.jpg

Családi karácsony (fotó: Takács Bencze Gábor)


K: Gondolom, akkor elváltatok a volt feleségedtől?

L: Azt hiszem, amikor megkapta az állampolgárságot, utána váltunk el; amikor már nem volt semmi veszélye annak, hogy esetleg őt kitoloncolják. Mert az sem volt annyira egyszerű; megcincálták kellőképpen. Idősebb volt nálam, meg egy fantasztikus nagy nő, ekkora keblekkel. Állati szép volt, és nagyon dekoratív, hát én meg ilyen, amilyen,  és akkor mi ketten bementünk a KEOKH-hoz (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság), hogy az itteni papírjait elrendezze. Ott ült egy nagyon ellenszenves, dagadt nő az íróasztal mögött, és éreztette a hatalmát, hogy – azt mondja – „tekintettel a körülményekre, nagyon sokat gondolkodtam, hogy mit is csináljak magukkal, de végül úgy döntöttem, hogy fölteszem az i-re a pontot”. Az után, hogy valaki átjött Romániából, akit ott porig aláztak, mindenét elvették, és egy bőrönddel jöhetett át. Iszonyatos. Semmije nem volt. Azt mondja, na végre, itt vagyok a hazámban, az anyaországban – mert a piros-fehér-zöld zászló meg a magyar himnusz neki nagyon fontos jelképek voltak –, és ez volt az első: bemegyünk a KEOKH-hoz, jaj, végre a testvéreim között vagyok, a népemnél vagyok, és akkor ugyanazt kapja, ami Romániában volt. Szóval én szégyelltem magam. De hát ilyen volt – most sem jobb.

További izgalmas történetek olvashatók a Meleg Férfiak, Hideg Diktatúrák című könyvben. Kapható Pesten az Írók Boltjában, Pécsett a Bagolyfészek antikváriumban, Szegeden a Grand Café-ban, online megrendelhető a bookline-on.

Névházasság magyar állampolgárságért Tovább