Én, Miss Mandarin – az egyik leghíresebb magyar transzvesztita életrajzi könyve
Katonatiszti család, jogászi karrier, végül a színpad reflektorfénye és a közönség szeretete jutott neki. Egy mondatba talán így zsúfolható bele Miss Mandarin, azaz Dr. Tölgyesy Zoltán élettörténete.
Hiánypótló önéletrajzi írás született meg egy meleg férfi közel 70 évéről. Sőt sokkal többről! Családjának történetével izgalmasan írja le anyai és apai felmenőinek két világháború közti, majd II. világháborús drámai kalandjait. Azt, hogy egy jobboldali, polgári értékrendű közegben, hogy vált mássága a szeretet erejével elfogadhatóvá.
Előbb jogász lett, majd ruhatervező butikos. Ezalatt évtizedekig az éjszakai élet egyik meghatározó figurája, ikonja volt. Színésznek készült, tanulta is a mesterséget a Pinceszínházban, azonban épp a transzvesztita fellépései juttatták el Karinthy Márton és Bozsik Yvette révén a Karinthy és a Katona József Színházba.
Megírta élete legfontosabb férfi és női szerelmeit is, a gyerek utáni vágyát. Sokan az Éjjel-Nappal Budapest fodrászaként, Zalánként ismerik ezt a páratlan pályafutású művészt.
Miss Mandarin az alábbi videóban elmondja, miért is írta meg mindezeket:
RÉSZLET AZ "ÉN, MISS MANDARIN"- BÓL:
Pódium helyett visszataláltam a színpadra
"Egyik ottani látogatása alkalmával itt figyelt fel ránk Karinthy Márton, a Karinthy Színház igazgatója, és a hamarosan bemutatandó Kakukktojás című előadásához felkért minket a revübetétekre. Egy következő alkalommal ott ült a Tungsram-udvar első sorában Margitai Ági, Horváth Lajos Ottó, a hamvas, gyönyörű, fiatal Németh Kristóf, Cseke Péter, Sára Bernadett és mások, akik vörösre tapsolták a tenyerüket elragadtatásukban. Én nem sokkal azelőtt láttam a Fiúk a csapatból című darabot a színházunkban, ami rendkívüli módon tetszett, pazar alakításokat nyújtottak a srácok, különösen Széles László. Ezért még nagyobb megtiszteltetésnek éreztem a felkérést. Végül a darabba különböző számaink részletei kerültek be, Csepy és Lady Dömper is szerepelt egy-egy jelenettel. Mi többek között a Barcelonával tündököltünk itt is, de csak egy részlet erejéig. Én egyedül az I’m Always Love You című Whitney Houston-számot tátogtam, rendkívül nagy átéléssel. Ekkor voltam épp 40 éves. A premier örökre emlékezetes marad számomra, mert a színház két emeleti oldalpáholyában ült Tamás az új barátjával, a másik oldalon pedig Béni az akkori szerelmével. Én viszont teljesen magányos voltam. Ennek ellenére a Whitney-szám alatt sárgarózsaeső hullott a színpadra. Hazafelé a sikertől megittasulva magányosan cipeltem haza virágaimat – semmi sem lehet tökéletes."
Andai Katalin színművész a fiatal Miss Mandarin Pinceszínházbéli kalandjait olvassa fel:
Folytatása következik! Addig is Miss Mandarin keresi könyvkiadóját. Kapcsolat: civil.muvek@gmail.com