Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Meleg Férfiak

Nyilvántartanak? Nyilván tartanak tőled

Nyilvántartanak? Nyilván tartanak tőled

Akkor és ott, abban a szituációban és akkor, azt mondhatnám, hogy ez így működött. A társadalom és a homoszexualitás kapcsolata ilyen élethelyzeteket hozott létre. Példának okáért létezett akkoriban az erkölcsrendészet. Vagyis a rendőrség keretén belül volt egy olyan csoport, amelyik számon tartotta a kurvákat, homoszexuálisokat és minden olyan devianciával rendelkező urat, hölgyet, aki a társadalomra veszélyt jelenthetett. Az ő olvasatukban legalábbis. És bizony előfordultak homoszexuális gyilkosságok is, ha egy bűnöző elem megismerkedett egy jómódú homoszexuálissal, és halálos kimenetelű tettet hajtott végre.

A rendőrségen pedig, érdekes módon, a célprojekt először nem az elkövetői kör felgöngyölítése volt, hanem a melegeké. Tulajdonképpen ezzel a módszerrel egyrészt meg lehetett félemlíteni embereket, vagy rendőrségi kereteken belül utánuk lehetett nyúlni. Nyilvántartást vezettek ugyanis. Akadt olyan ismerősöm a budapesti életem alatt, akiről tudom, hogy homoszexuális cselekedetért tiltották ki innen-onnan, amonnan.

Flecker István, idézet a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák című interjúkötetből.

 

Nyilvántartanak? Nyilván tartanak tőled Tovább
"Nem egy azok közül látogatta Pécset, Hol a tudománynak Lajos gyujta mécset"

"Nem egy azok közül látogatta Pécset, Hol a tudománynak Lajos gyujta mécset"

Pécsett járt a Meleg Férfiak

Július 6-­án Pécsre érkezett a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák országos road show­ja. A könyv előzőleg már Miskolcon, Szegeden és Budapesten is bemutatkozott, később Győrben is, de akkora érdeklődés, mint a baranyai megyeszékhelyen sehol nem kísérte. Talán még az Uránia moziban megtartott könyvismertető hallgatósága fogható hozzá, ahol Jordán Tamás olvasott fel részleteket az interjúkból.

A pécsi kb. negyven fős közönség talán a város melegszervezetének, a PEMEL alapos propagandamunkájának, talán a könyv egyik szereplője, Pálos Attila népszerűségének volt köszönhető, mindenesetre a vadi új belvárosi szórakozóhely alagsora dugig megtelt érdeklődőkkel, sőt még a lépcsőn is ültek páran.

Budapestről a tikkasztó hőségben nyolcfős stáb utazott kisbuszon a helyszínre, Takács Mária, a könyv alapjául szolgáló, hasonló című film rendezője, Tímár Magdi gyártásvezető, a szereplők közül pedig Tölgyesi Zoltán, Mocsonaki László, Karády Győzy, Bencze Gábor, Láner László és Seregély Ágnes, aki a beszélgetést vezette.

20150706_165508_resized.jpg

A könyvbemutató a már megszokott koreográfia szerint zajlott. A szereplők bemutatkozása után egy előadóművész, jelen esetben Tölgyesi Zoltán alias Miss Mandarin részleteket olvasott fel a kötetből, majd ennek kapcsán beszélgetés alakult ki kezdetben a közönség mélységes hallgatása közepette, de idővel őket is sikerült bevonni az eszmecserébe. A legkülönbözőbb korosztály látogatta az eseményt. Miskolcon például két hófehér hajú matróna is végigülte az előadást majd élénken érdeklődtek arról, hogy a coming out­ot hogy szokta fogadni a család, milyen reagálások várhatók a külvilág részéről. Pécsett inkább a fiatal és középkorosztály képviseltette magát. A hozzászólók közül páran elmondták, hogy ők is melegek, mások hangsúlyozták, hogy kívülállók ugyan, de nyitottak és elfogadóak. Szóba került a régmúlt, megemlékeztünk a hírhedt­ híres Egyetem presszóról, de a jogi szabályozás, a büntethetőség változása­, alakulása és a társadalom meleg-kérdésben kialakult hozzáállása is terítékre került.

dsc00073.JPG

dsc00094_1.JPG

dsc00078.JPG

A jó hangulatú másfél órás találkozót még az a telefonáló úr sem zökkentette ki a lendületéből, aki hosszasan ecsetelte a telefonba, hogy most éppen miért nem tud telefonálni. Végül kedvezményes áron lehetett vásárolni a frissen megjelent példányokból és ezzel a lehetőséggel jócskán éltek is a pécsiek. Aztán pedig sorba álltak dedikáltatni, ami igazán jólesett a sztárkodáshoz nemigen szokott szereplőknek.

Az estét Attila koronázta meg, aki az egész stábot meghívta Pécs környéki falujába, ahol mesés házikójában vendégül látott bennünket. De ez már egy másik történet.

 

Láner László

"Nem egy azok közül látogatta Pécset, Hol a tudománynak Lajos gyujta mécset" Tovább
Én voltam Miss Nyár!

Én voltam Miss Nyár!

Az idei pride felvonulás már buli volt a hatalmas tömegnek és a kevés ellentüntetőnek köszönhetően. Kordonok még mindig vannak, a hatalom igényli, nem mi.

Hogy milyen volt felvonulni 2008-2013 között - a kordonok két oldalán neonácikkal, megkeseredett, gyűlölködő emberekkel kísérve - erről szereplőink emlékeznek. Kimaradt jelenetek a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák című filmből:

 

Én voltam Miss Nyár! Tovább
Előre a múltba!

Előre a múltba!

Július 2-án, Szegeden tartottunk film- és könyvbemutatót. Kisbusszal utaztunk a szereplőkkel a Tisza parti városba. Mindannyian fontosnak tartottuk a személyes megjelenést, a közvetlen találkozót.

20150702_161103_resized_1.jpgfotó: Takács Mária

G. Ágnes, a közönség soraiból így látta az estét:

„Annyira mások!” – mondják körülöttem többen. A szegedi Belvárosi Mozi Balázs Béla termében vagyunk, nem kis terem ez, terített asztal. A „Meleg férfiak, hideg diktatúrák” dokumentumfilm vetítése utáni beszélgetésre és az azonos című kötet bemutatójára öt szereplő utazott Szegedre. Különbözőek tényleg, másképp beszélnek, máshonnan jöttek, mást akarnak, egy többszólamú kórust hallok, és más a közönség is: főként nők, lányok, Tölgyesy Zoltán színész szép mókásan ki is nyilvánítja, hogy ő ezért azért annyira nem ujjong. Körülbelül negyvenen lehetünk, harminc jegy kelt el, 9 könyv*.

Zsazsa (Barát Erzsébet, moderátor) kérdései jók: „Miért ’diktatúrák’ szerepel a címben, többes számban? Lehet-e ezt érteni a meleg közösségen belüli valamifajta diktatúrákra is? Ami megbontaná azt a kettőséget, hogy ’vannak ők’, és ’vagyunk mi’. Rakiás Ferenc ennek kapcsán elmondja, hogy a belső feszültségek miatt mondott le a Pride-ot szervező egyesület elnökségi tisztéről. Banach Nagy Milán, a rendszerváltozás utáni generáció tagja, hozzá hasonlóan a leginkább azt nyomatékosítja, hogy mennyire fontos lenne, hogy többen vonuljanak.

Vásárhelyi Lajos rendszeres pornó mozi esteket idézett a rendszerváltás előtti Szegedről, ahol aztán senki egymáshoz nem szólt. Tölgyesy azt tanácsolja, fel kell költözni Budapestre, egy életünk van, és Győzy sem tudja magát kecskemétinek, fiatal kora óta Pesten él. Elmeséli, hogy munkahelyén, a MÁV-nál, nemrégiben be akart tanítani egy kezdő munkatársat, véletlenül hozzáért, mire az sikoltozni kezdett, hogy ne érjen hozzá. Határozottan visszaszólt, de ez durva megaláztatás volt számára.

11720014_1110068935675305_927412956_n.jpgfotó: G. Ágnes

„Akkor vidéki kezembe visszavenném a mikrofont” – mosolyog a moderátor: „Mi alapján szerveződik a film? Hogyan húzták meg a gerincét? Miért kreatív dokumentumfilm (fikciós részekkel) a műfaja?” Takács Mária rendező a katonaságot, az AIDS-et említi, olyan témákat, amiket mindenféleképpen be akartak emelni a filmbe. Ezek meghatározták a film vonalát, egyben emiatt fontos részeket ki is kellett vágni. A film készítés közben formálódott, tervezett anyagok nem jöttek be, egy esetleges NDK-s párhuzam helyett így került be Jugoszlávia, a ’89 előtti nudista nyaralások népszerű helyszíne. És mivel nyilvánvaló volt, hogy a múltat nem tudják egy az egyben visszahozni, szándékosan gyártottak inkább fikciót. Ferenc viszont éppen emiatt nem vállalta a kreatív részekben szereplést. Mire Tölgyesy: De pedig mégis visszajött a múlt! És milyen jó volt újra az Egyetem Presszóban ülni, Lantos a Zsuzsa a zongoránál!

„Nem gondoltak-e arra, hogy más nézőpontokat is megszólaltatnak, családtagokat például?” Taki válasza kicsit megzavar, elgondolkodtat: nem akartak magánszférákba belemenni, közösségi tereket akartak bemutatni. „Így lesz az idő mellett a tér is szervező elem” – mondja Zsazsa. A társadalmi hátteret korabeli híradórészletekkel akarták érzékeltetni, a könyvben a lábjegyzetetekkel. A forgalmazó is felszólal a sorokból, szerinte egy ilyen tágítással széthullott volna a film.

Felvetődik még kérdésesként az idős-fiatal határvonal, mert van olyan, hogy valaki az előző generációhoz tartozik életkorilag, meleg életét viszont a rendszerváltás után kezdte élni. Sokan jelentkeznek a közönségből, kérdeznek az érték átörökítésről, hogy miért vállalták a szereplést. Milán felhívja a figyelmet, és egyben talán köszönetet is mond, hogy az előző generációk nélkül nem tartathatnánk ott, ahol ma. Egy lány szerint nem ártana a meleg „kobakokban” is egy kicsit rendet tenni.

A beszélgetés után Győzyt lefoglalja két srác, Lajost egy lány kérdezgeti még a szegedi múltról. Ferencet azonban a munkahely várja, indulniuk kell. Sziasztok, emberek, további minden jót!

G. Ágnes

* Könyvet a Grand Caféban lehet megvásárolni

Előre a múltba! Tovább
Megváltozott a véleménye a Pride-ról

Megváltozott a véleménye a Pride-ról

A kör négyszögesítése, avagy győz az emberi hang...

Az tudni való volt, hogy nem váltjuk meg a világot és nem fogjuk megkötni a heteró-meleg világbékét 2015. július másodikán. Ennek ellenére meglepődtem azon a az érzékeny fogadtatáson, amit az érdeklődők tanúsítottak.

Élménybeszámoló a miskolci könyvbemutatóról

11713103_856272231074945_161861663_o.jpg

Miskolcon kisebb csapat gyűlt össze, de a beszélgetés jó hangulatban zajlott

Szépkorú hölgyek, akiket érdekelt a melegek világa, a család és az ő viszonyuk; középkorú úr, aki maga mondta: "...lehet , hogy tévesek az elképzeléseim a Pride többségi viselkedési kultúrájával kapcsolatban!" és fiatal szociológus értő érdeklődése a társadalmi problémákról a melegekkel kapcsolatban.

Az idő pedig repült, az eredetileg egy órásra tervezett könyvbemutató már régen meghaladta a két órát. Még egy gyors interjú a helyi Civil Rádióval, búcsú az ismeretlenektől és a régi és szeretettektől. Fel hát, vár Győr, Pécs, Budapest új élményekkel és új kihívásokkal!

Flecker István, Miskolc

Megváltozott a véleménye a Pride-ról Tovább
Talán példátlan, hogy ilyen könyv létrejött...

Talán példátlan, hogy ilyen könyv létrejött...

Megkaptuk a nyomdából a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák interjúkötetet. Nádasdy Ádám nyelvész, költő, egyetemi tanár, a kötet egyik szereplője is figyelmünkbe ajánlja miért érdemes elolvasni a történeteket.

Megjöttek a nyomdából a könyvek, 500db! Ebből 100-at a vasárnapi könyvbemutató helyszínére, az Urániába szállí...

Posted by Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák / Hot Men Cold Dictatorships on Tuesday, June 30, 2015

 

Talán példátlan, hogy ilyen könyv létrejött... Tovább
Megérkezett a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák mozielőzetese!

Megérkezett a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák mozielőzetese!

Hogyan éltek a meleg férfiak a rendszerváltás előtt?

A témának négy fiatal meleg srác ered a nyomába. Hét idős meleg férfi személyes élményei, a kikért titkosszolgálati akták, a mai társadalmi és jogi környezet tükrében értelmezik az elmúlt 50 évet.

 

A filmet júliustól vetítik a pesti (Művész, Toldi, Uránia), szegedi (Belvárosi Mozi), pécsi (Apolló) és szombathelyi (Savaria) mozik. Augusztustól Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán is látható.

Megérkezett a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák mozielőzetese! Tovább
Itt élték gerilla világukat

Itt élték gerilla világukat

Meleg Férfiak könyvbemutató - Miskolc

Egyszer volt, hol nem volt volt egy Nagy Generáció annak is a legszélén voltak meleg emberek akik a szocializmusban éppen úgy életek mint a többiek. Tejet vettek a csemegében, strandra jártak a Palatinusra vagy Miskolcon a tapolcaira.

Flecker Istvánnak, blogunk miskolci interjú-alanyának írása

Egyszer volt, hol nem volt volt egy Nagy Generáció, annak is a legszélén voltak meleg emberek akik a szocializmusban éppen úgy éltek, mint a többiek. Tejet vettek a csemegében, strandra jártak a Palatinusra vagy Miskolcon a tapolcaira. Különféle munkahelyeken dolgoztak és voltak barátaik, akik nem tudták, hogy milyen az identitásuk. Így aztán volt kamu barátnő, vagy csak simán "buziboszi" akivel meg lehetett jelenni. Megértőek voltak ha a kolléganő panaszkodott, szívesen adtak divat tanácsokat, figyelmesek voltak és mások szerint kész főnyeremények. Ebben a tűrt és tagadott vagy a legvidámabb barakknak nevezett közép-európai országban élték gerilla világukat. 

telen.jpg

Flecker István

Erről az időről született most egy riportkötet melynek címe: Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák.

A könyvben olyan ön-azonos meleg férfiak vallanak sorsukról és életükről, akik vagy megtalálták esetleg elvesztették kapcsoltaikat. A kor "álarcát" letéve tárulkoznak ki életükről, boldogságukról és igen, tragédiájukról. Azért is érdemes elolvasnod a könyvet, mert egy rejtett világot ismerhetsz meg, történeteket melyek a mai napig érvényesek.

miskolc.png

A Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák miskolci bemutatója a Mi Más - Miskolci Mások Közössége és a Civil Művek Egyesület szervezésében július 2-án, délután 5 órakor az Új Nemzedék Kontaktpontban lesz.

Itt élték gerilla világukat Tovább
A meleg talpas rádió vidéken is működött

A meleg talpas rádió vidéken is működött

Miskolc anno

Sokan azt gondolják, hogy a vidéki kis és nagyvárosokban nem is laknak melegek. Flecker István Miskolcon él most is, és a fiatal korát is ott töltötte a 60-as, 70-es években. Milyen lehetőségeik voltak "őseinknek", hogy szerveződtek és hogyan szereztek információt Miskolcon anno?

MF: Mit volt szabad, mit lehetett tenni a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején? Engem mindig nagyon érdekelt, hogy a hetvenes évek legelején hogyan szerveződött Miskolcon, vagyis Budapesthez képest egy kisvárosban, egy underground meleg csoportosulás?

István: Miskolcon élve azt tapasztaltam, hogy ezek a gerillaközösségek elkezdtek valamiféle csoportjelleget ölteni. Ha két ember megismerkedett egy harmadikkal, az biztosan ismert egy negyediket és egy ötödiket, vagyis fokozatosan csoport jelleget öltöttek. És ezek az emberek kommunikáltak egymással. Megmondom őszintén, hogy ezt a kommunikációt elsősorban a szexualitás mozgatta, majd pedig erre épült egyfajta érzelmi sík, valamint egy meleg társadalmasított rész.

Miskolcon például élt egy meleg figura, akinek nagyon jó egzisztenciája volt: mindentől elszigetelt, de mégis központi helyen levő családi háza. Egy ilyen védett milliőben nyugodtan összejöhettek az emberek. Ebben a házban nem keltett feltűnést több ember megjelenése.

msikolc1.jpg

Miskolc a 60-as években. Forrás: fortepan.hu

MF: De te például honnan tudtad, hova kell vagy lehet menni?

István: Én mindig azt szoktam mondani, hogy a meleg talpas rádiónál tájékozottabbat nem ismerek. Magyarul: ha én elviszem a tappancsaimat valahova, és ott meghallom, hogy él egy Kovács József, aki összegyűjtötte a melegeket, akkor én azt a hírt továbbadom a következő embernek, és így alakulhatott ki ott egy közösség, egy baráti társaság. 

MF: Mit csináltatok ezeken az találkozókon?

István: Elsősorban beszélgettünk, és nem tagadom, pletykálgattunk is különböző meleg élethelyzetekről. Mint minden csoportban, itt is előfordultak olyanok, akik felszínesebben élték meg az életet. Ők párkapcsolatot vagy szexualitást kerestek. És aztán ott voltunk mi, vagy hárman, akik talán szociálisan érzékenyebbek voltunk. Mi megpróbáltunk valamiféle meleg társadalmi munkát végezni, azonos mentalitású, gondolkodású embereket keresni. Olyanokat, akik hajlandók voltak társadalmi jelleggel is működni. Úgy értem, én például szerettem volna, ha elolvasunk egy könyvet, ami a melegségről szól, hogy aztán beszélgethessünk róla. Nekem már a húszas éveim elején is jókora − meleg vagy érintőlegesen melegekkel foglalkozó − könyvtáram volt. Vagy szerettem volna, ha elmegyünk filmet nézni. Mert azért a hetvenes években is vetítettek olyan filmeket, amelyek érintették a homoszexuális témát.

kep_blogra.jpg

Flecker István fiatalkori képe

MF: Emlékszel olyan filmekre vagy könyvekre?

István: Akkor jelent meg például James Baldwinnak a Giovanni szobája című kötete. Vettem belőle vagy húsz darabot, egyenként öt forintért, és kölcsön adtam őket. Nem sokat kaptam vissza belőle, de legalább lehetett róla beszélgetni. Vagy Shakespeare IV. Henrikje. Ebben a királydrámában érintőlegesen szó esik a melegségről is. A színházi kísérleteim azonban rendre dugába dőltek. Ami a filmeket illeti, két Fellini filmre emlékszem, melyekben egy nagyon enyhe meleg vonulat is megjelent. A hetvenes évek elején publikáltak egy szociológiai tanulmányt a melegekről. Nem fog eszembe jutni a címe. Valamilyen narancs.

MF: Vadnarancsok.  

István: Vadnarancsok, igen! Ebből is felvásároltam egy nagyobb mennyiséget. Azt mondhatnám, hogy abban a könyvben archetípusok voltak. Vagyis a tanulmány leírta, hogy milyen típusú melegek léteznek, s ezek a melegek milyen társadalmi körökben mozognak.

Az interjút készítették: Hanzli Péter, Banach Nagy Milán

 

A meleg talpas rádió vidéken is működött Tovább
Hitt az Eltitkolt években

Hitt az Eltitkolt években

Vészi Jánosnak, az Eltitkolt évek producerének két napja megállt a szíve. 61 éves volt.

Hihetetlen és megdöbbentő a halála.

veszi.jpgFotó: Takács Mária

János a Filmművészeti Főiskolán tanított nekünk adásrendezést és dokumentumfilmezést.
„Miért?” – ezzel kezdte, mindig ez volt az alapkérdés. Ezt Máriássy Félixtől, hajdani osztályfőnökétől tanulta.

Kritikus volt, érzékeny és támogató. Az első év első félévében nála kellett "coming outolni", azaz legszemélyesebb titkainkat feltárni. Sikerült kihoznia mindenkiből. Tőlem a szó „klasszikus” jelentését is.
Budapesti éjszaka. Ez volt a legelső dokumentumfilmes vizsgafeladatunk nála.
A több órás stúdiógyakorlatokon mindenki igyekezett kreatívan és koncentráltan dolgozni, ő meg igyekezett türelmesen magyarázni. A fárasztó órák végén is tudtunk vele jókat röhögni.

Az Eltitkolt évekkel már két éve pályáztunk az akkori MMKA-hoz, de hiába. Nagyon meg akartuk csinálni a filmet, ezért hozzá fordultam. Húzó név volt ő is és a Fórum Film is, amit akkor már évek óta vezetett. Direkt egy piros mappában vittem el neki a treatmentet, hogy ha berétegződik az íróasztalán tornyosuló halmok közé, akkor is könnyedén megtalálja. A 2008-as februári filmszemlén találkoztunk, akkor adtam neki oda. Tetszett neki, erős anyagnak találta. Tavasszal, a beadási határidő közeledtével felhívtam, hogy "na mi van, beadjuk"? Kiderült, hogy elvesztette, a piros mappa ellenére. Persze bevittem neki a másolatot. Abban az évben vele nyertünk, a film elkészült. Hálás voltam neki. Az első magyar leszbikus dokumentumfilm producere volt.
 
Takács Mária

 

Hitt az Eltitkolt években Tovább
süti beállítások módosítása