Közismert nyelvész, költő, az ELTE egyetemi docense. Fiatalkorában megházasodott, házasságából két gyermeke született. Hosszas gyötrődés után melegségét először önmaga, majd a nyilvánosság előtt is felvállalta.
„Egyetemista ismerősöm - csendes, otthon ülő típus - végre talált magához illő partnert, attól kezdve eljárt hazulról, ki-kimaradt éjszakára, ahogy az egy huszonkét éves fiatalembernél természetes. Otthon megkönnyebbülten kérdezték: van valakid? Van, mondta büszkén. És hogy hívják? Ööö, Emese, hazudta hirtelen. Teltek a hónapok, kezdett elege lenni a hazudozásból, ráadásul unszolták, hogy mutassa már be Emesét, ha ilyen komoly a kapcsolat. Aztán egy nap kibökte: fiúval van viszonya, nem Emese, hanem Gergő. Az anyja, egyszerű asszony, kétségbeesett. Sose látott még közelről ilyet, pláne nem a tulajdon családjában. Orvoshoz akarta küldeni, hátha ott kigyógyítják. A fiúnak esze ágában se volt elmenni, kiskamasz kora óta tudta, hogy meleg, és bár akkoriban sokat kesergett, mostanra elfogadta magát. (Azt is tudta, hogy a pszichológus vagy orvos ebből nem tudja "kigyógyítani", bár abban segíthet, hogy beilleszkedjen a társadalomba, és örömet találjon az életben - ami nem kis dolog.) A lányok sose érdekelték, meg se próbálta. És főleg: szerette Gergőt, és vele akart élni. Akkor a mama elkezdte kérdezgetni, nem fél-e, hogy addig kitűnő tanulmányi eredménye leromlik. Már miért romlana le? Hát a kábítószer miatt, hangzott a válasz. Kiderült, hogy a mama meg volt győződve róla: "ezek" mind automatikusan kábítóznak, mert ezt a rémséget máshogy nem lehet elviselni. Meg nyilván pénzt is elfogadnak idősebb uraktól. Meg holdas éjjeleken női ruhában táncolnak titokzatos villák fallal övezett kertjében valahol Budán. A fiú ma is jár haza a mamához, de Gergőt (aki derék banktisztviselő, és akivel azóta összeköltözött) mindmáig nem mutatta be. És sajnos nem is fogja. Pedig már "tudják róla". Lám, nemcsak az a titok, amit nem tud senki. Olyan titok is van, amit mindenki tud, de mindenki tudja róla, hogy titok.”
Melegnek lenni elsősorban titok. A teljes írás a nol.hu-n olvasható.
Nádasdy az egyik legismertebb hazai Shakespeare fordító. Saját írásai, verseinek többsége a meleg szerelemről, párkapcsolatról szólnak. Díjai többek között: Széchenyi professzori ösztöndíj (1997), Budapestért díj (2003), 2005-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal jutalmazták „költői és bátor szellemű műfordítói munkásságáért”.
Még többet szeretnél tudni Ádámról? Olvasd el "Ő volt a díszbuzi" című írásunkat a blogon!