20 éves a legidősebb magyar meleg szervezet. Ma már nem csak melegekkel, hanem a szivárvány összes csoportjával (LMBTQI) foglalkozik. Borgos Anna barátunk, alapító tag, a 10 éve kiadott emlékkönyvben saját identitásának és az egyesület első tevékenységeinek a kibontakozásáról ír.
Amikor a „vezetőség” felkért, hogy mint az alapító tagok egyike írjam le a Háttér megalakulása körüli emlékeimet, először úgy éreztem, erről nekem jóformán semmi kézzelfogható emlékem nincs, csak értékelhetetlen foszlányok, képek, amelyek elsüllyedtek a tíz év forgatagában. Aztán arra jutottam, hogy talán a tíz évvel ezelőtti önmagamra kellene visszagondolnom, és erre felfűznöm a Háttérrel kapcsolatos eseményeket, benyomásokat, mert ezek szorosan összetartoznak. Az alakuló Háttér volt az első melegekből és leszbikusokból álló közösség, amellyel életemben találkoztam, és ez egyszerre volt traumatikus és felszabadító hatású. A traumát egyrészt az jelentette, hogy ekkoriban, huszonegy-két évesen még saját identitásommal sem voltam egészen harmonikus viszonyban, és a közösségi-egyesületi munka leszbikusságom visszafordíthatatlan és ekkor még kissé ijesztő deklarálását is hordozta. Másrészt, ezzel összefüggésben, ekkor még nem igazán tudtam aktívan bevonódni a lelkes szervezési, előkészítési munkálatokba, inkább csak sodródtam az eseményekkel, amitől persze rosszul éreztem magam. Ahogy a magánügyeimmel többé-kevésbé tisztába jöttem, úgy tudtam egyre inkább a „közügyek” felé is fordulni, igazán átérezni ezek fontosságát. Ebben pedig a Háttér igen sokat segített. A csatlakozás mögött tehát sok személyes szükséglet is állt, az „ügy” komolyságán túl.
Kirándulás Visegrádon, még javában analóg technikával. A képet Borgos Annától (alsó sor, jobbról a 2.) kaptuk.
A tényszerű eseményeket tekintve, a Háttér megalakulásának fontos előzménye volt a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért 1994. áprilisi megalakulása. A Szivárvány bejegyzését azonban hivatalosnak álcázott homofób érvekre – a „meleg” szó használatára, valamint a 18 éves tagsági korhatár meghúzásának hiányára – hivatkozva októberben elutasította a Fővárosi Bíróság. Ebben a patthelyzetben merült fel egy másik, nem annyira a jogvédelem területére, mint inkább a pszichés és praktikus segítségnyújtásra alapuló egyesület létrehozásának szükséglete. Így született meg a Meleg Háttér gondolata, amellyel megvalósulhatott Mocsonaki László régi álma, egy melegeknek szóló telefonos információs és lelkisegély-szolgálat működtetése.
Ehhez az 1994 őszén az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól elnyert 200 ezer forint adta az első lökést. 1994 őszén megszületett a Háttér alapszabálya, és néhány további megbeszélést követően 1995. február 11-én egy Vaskapu turistaháznál tett kirándulás során, 11 taggal megalakult a Háttér Baráti Társaság a Homoszexuálisokért (utóbb Háttér Baráti Társaság a Melegekért, jelenlegi nevén Háttér Társaság a Melegekért) Egyesület, amelyet áprilisban bejegyzett a bíróság. Az alapszabály a lelkisegély-szolgálat működtetésén kívül célként jelölte meg a segítők képzésének megszervezését, új intézmények, szolgáltatások létrehozását a melegek társadalmi integrációja érdekében, a szakmai és politikai közvélemény figyelmének felhívását a melegek problémáinak megoldatlanságára, valamint a melegek helyzetével kapcsolatos dokumentumok gyűjtését és feldolgozását.
Ügyelés és telefonszolgálat a Háttér irodában, fotó: hatter.hu
Megkezdődött a telefonos munkához szükséges tudások megszerzése, eleinte önképzések, közös szakirodalom-olvasások, beszámolók formájában. Előadást tartott nekünk Julian Haws, a londoni meleg-leszbikus telefonszolgálat vezetője. Március végén Pécsett töltöttünk egy hétvégét képződéssel, amelyen többek között a New York-i meleg jogvédő, Scott Long is tartott egy hasznos workshopot.
Áprilisban a hivatalos telefonosoperátor-képzés is elindult, az Erzsébet Kórház krízisintervenciós osztályának vezető főorvosa, dr. Csiszér Nóra pszichiáter és Szamosi Gábor pszichológus vezetésével. A telefonszolgálat megindulásával ők vállalták a szupervíziós munkát is.
Egy napos áprilisi közgyűlésen (a fürdőszobámban) megtörtént a tisztségviselő-választás is.
Emlékezetes még egy felszabadult júniusi Háttér-piknik Fenyőgyöngyén, amely amolyan csapatépítő tréningnek is beillett.
A Szigeten, fotó: hatter.hu
1995 karácsonyán pedig, Csiszér Nóra megerősítő hátszelével próbaügyeletet tartottunk, iroda híján ekkor még az egyik tag lakásán. Hamarosan sikerült megfelelő irodát is találni, és 1996. februárjában, az egyesület megalakulása után egy évvel elindulhatott az első, melegeknek szóló anonim információs és lelkisegély-szolgálat, amely azóta is folyamatosan működik. A stáb persze sokat változott, az alapító tagok közül már csak négyen ügyelünk, de az „utánpótlás” szinte folyamatos, újabb és újabb telefonos csoportok képződnek, és szerencsére úgy tűnik, önkénteshiány miatt nem fog megszűnni az egyesület. És hívóhiány miatt sem – sajnos. Még mindig vannak magányos, tanácstalan, szerelmes, elhagyott, kirekesztett, életükben elakadt, vagy csak egyszerűen információhiányos melegek, leszbikusok, biszexuálisok, transzneműek.
Visszatérve a kiinduló gondolatokhoz, az eltelt évek sok szálon elkötelezetté tettek a meleg és leszbikus ügyek iránt, és ebben nagyon sokat köszönhetek a Háttér megerősítő közegének és munkájának. Annak, ami szerintem az egyesület sikeres működésének alapja – hogy a sok változás, szélesedés, terjeszkedés, professzionalizálódás, másfelől az olykor feltörő belső indulatok közepette meg tudott maradni igazi, jó értelemben vett, nyitott és otthonos, kötetlen és megbízható „munkaközösségnek”. Ehhez persze azért hozzátartozik a fejlődés, a megújulás képessége is, azok az „érési folyamatok”, amelyek egy személy életében ugyanolyan fontosak, mint egy egyesületében – amit végső soron személyek működtetnek. A Háttér látványos és gyümölcsöző „érési folyamaton” ment keresztül ez alatt a tíz év alatt. Kívánok magunknak további érést és erősödést, és nagyon boldog születésnapot!
Borgos Anna
Szülinapjukat pénteken este, a Menhely Alapítvány Nagytermében ünneplik.
