Az Egyesült Államok hírei között rendre szerepel, hogy LMBTQ fiatalok, idősek másságuk miatt hajléktalanná válnak. Nálunk a melegséget és a hajléktalanságot ritkán hozzák ok-okozati összefüggésbe. Kari, könyvünk egyik szereplője, mostani szerelméről is hasonló történetet oszt meg: M-et azért tagadta ki családja mert kedveli a női ruhákat.
K: Az Üdvhadsereg nappali melegedőjében szúrtam ki M.-t. Megfogott a szeme. Egy keveset beszélgettünk. De ő elment Németországba, és úgy volt, hogy soha többet nem látom. Akkor nagyon szarul éreztem magam. Aztán egy olyan másfél hónap múlva egyszer csak visszajött, mert nem jöttek össze neki a dolgok Németországban. Pincér egyébként. Akkor elkezdtünk beszélgetni, és amikor egyszer összefutottunk a mosodában, meghívtam egy lángosra. Végül a Moszkva téren kötöttünk ki, egy svédasztalos kajáldában. Az akkori beszélgetésünk nagyon kétértelműre és erotikusra sikeredett: kolbászkákról meg virslikről beszélgettünk. Ő az a típus, akiről nem gondolnád, hogy mi újság ezen a téren. Elképzelheted, hogy majd’ leestem a székről, amikor bevallotta, hogy ő bizony „kislány”.
A kép illusztráció. Forrás: Pinterest.
Nagyon meglepődtem, mert nagyon férfiasnak nézett ki. Meg aztán nyolc évig élt együtt egy nővel. Szóval biszex. Örültem, hogy elmondta, mert magamtól biztos nem kezdeményeztem volna. Még álmomban sem gondoltam volna róla. Egyszerűen barátkozni akartam, mert szimpatikus volt és tetszett. De akkor még nem gondoltam, hogy bármi is lesz. Még aznap kimentünk a Városmajorba, ahol fogta magát, és szenvedélyesen szájon csókolt. Azóta tart a kapcsolatunk. Elég viharos és szenvedélyes. Rengeteg közös élményre tettünk már szert: voltunk Skorpió-koncerten, valamilyen katolikus vagy ilyen imádkozós-éneklős programon, a Közlekedési Múzeumban, a Városligetben. Kirándultunk együtt sokat, kajáltunk; rengeteg a közös program. Ez nem csak a szexről szól.
R: Jól veszem ki a szavaidból, hogy ő is hajléktalan?
K: Igen. Éppen ezért nagyon nehéz. Egyébként neki rossz a családi háttere: az apja, akit nagyon szeretett, negyvenkét évesen autóbalesetben meghalt. Az anyja pedig mindig utálta, és ahol tudott, betartott neki, mert nem kívánt gyerek volt. A családja nem törődik vele. Most én vagyok a családja. Én vagyok az, aki foglalkozik vele. Idén januárban felmászott az A lagútra, és le akart ugrani. Három hétig kezelték a Szent János Kórházban.
Miután kiengedték, a családja befogadta. De pár hónap után visszajött, mert nem érezte jól magát. Nem élhetett szabadon. Van neki ugyanis egy hobbija: szeret női ruhákba öltözni. Én ezt el tudom fogadni, engem nem zavar. Ha ebben érzi jól magát, nekem tök mindegy. Ha egyszer szerelmes vagyok, engem ilyen apróság nem zavar.
A korábbi partnereit és a családját igen. Ezért inkább visszajött hajléktalannak.
Kari teljes története a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák című könyvben olvasható. Kapható az Írók boltjában illetve a Bookline-on.